Naplemente a Balatonon

Ha már volt göteborgi és prágai naplemente, akkor nem maradhat ki a balatoniról készült fotósorozat sem, mert a legszebbek közé tartozik: a parton sétálva az aranyhídban gyönyörködni, csak egy fagyi kell a tökéletes estéhez ;)

Nekem a Balaton a Riviéra...

...akkor most egy huszárvágással térjünk vissza Magyarországra és ugorjunk le a Balatonra! :)

Ahogy már említettem korábban, a "kötelező" balatoni nyár idén is megvolt, válogatottan jó társaságban, innen is köszönöm a meghívást :) Ráadásul Balatonföldváron még nem jártam (legjobb tudomásom szerint), emiatt is különleges élmény volt :) Következzenek a klasszikus képek ;), nem sok készült, mert nem nagyon vittem le a partra gépet, de egy blogbejegyzésre talán elég ;)

  

Óriási szerencsém/-énk volt az időjárással is, a Pesten kibírhatatlan hőség kellemessé szelídült a tó közelében, és a víz sem volt túl meleg. Ilyen időt kívánok mindenkinek, aki odamegy nyaralni...

Ami még említést érdemel, hogy a Balcsi partján megállt az idő, ugyanazok az ételek vannak csak: lángos, hekk és palacsinta meg jégkrém, úgyhogy az ott töltött három nap alatt viszonylag egyhangú kosztban volt részem és ezekről még fotó sem készült ;) 

Ha péntek, akkor Prága

Arra gondoltam, hogy mivel egyrészt most közel tíz napot Prágában töltöttem és turistáskodással telt el az idő, másrészt alig írtam még erről a városról, itt az ideje egy új sorozatba kezdeni. (Na, ez jó béna felvezetés lett...) A lényeg, hogy van rengeteg friss képem a városról, amit szeretnék megmutatni nektek, meg arra gondoltam, hogy néhány látnivalóról, étteremről is írok, hátha valakit arra vet a jó sorsa...(Ha nem tetszik az ötlet, akkor szóljatok, de úgysem fogtok ;)))

Amikor a külföldre költözést terveztük, és kiderült, hogy Győző egy cseh székhelyű cégnél fog dolgozni, ahonnan időnként projektre küldhetik máshová (jellemzően Európán belül), akkor hosszútávra rendezkedtünk be a városban, lakásbérléssel és minden egyébbel, ami ezzel jár. Még bőven dolgoztam Pesten, amikor kiderült, hogy Prága csak  a bázis lesz, de hamar megy(ünk) tovább, szóba került Bécs, Madrid, London (azt hiszem, de majdhogynem napról napra változott a helyzet...), így kötöttünk ki Göteborgban. 

De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mikor először látogattam meg Győzőt Prágában, a városban, ahol még sosem jártam, szegényt kényszeresen végigrángattam a főbb nevezetességeken, függetlenül attól, hogy esett az eső és ő még csak két hete dolgozott ott, egy új cégnél, egy idegen városban, és beteg is volt ráadásul. Azonban én pánikba estem, hogy itt még nem jártam és végül mégsem itt fogunk élni hanem valahol másutt, tehát _most_azonnal_kell mindent látni. Ez a történet azóta is gyakran előkerül, és egy-egy kirándulásnál nem tagadom meg önmagamat, azonnal és mindent akarok látni, így sikerült Oslóban tizenvalahány kilométert gyalogolni naponta. Most már ha kirándulást szervezünk, akkor előre tisztázzuk a feltételeket és hogy mi az amit feltétlenül _kell_ látni, de valahogy mindig az lesz ezeknek az eredménye, hogy (jó)néhány dologról le kell mondanom. Hiába, az idő nagy úr! ;)

Azt hiszem, egy ilyen terjedelmes bevezetéssel azoknak is kedveztem, akik a szövegelésemre is kíváncsiak, és nem csak a képek miatt kattintanak ide...

Prágában végül nem éltünk "életvitelszerűen", ezért kevés az ilyen típusú tapasztalatom, de arra elegendő alkalom adódott, hogy a főbb látnivalókat megnézzem, többször, többekkel és, hogy kialakuljanak a kedvenc helyeim.

Kezdésnek a Vysehrad nevű városrész egyik érdekességéről írok. A gyorstalpalós "Ismerd meg Prágát" turistautaknak általában nem része (mi sem első alkalommal néztük meg...), pedig érdemes rá időt szánni, mert egyrészt metróval nincs messze a belvárostól, másrészt átellenben van a Hradzsinnal, és egy 42 m magas dombra épített várról van szó, amit gyönyörű park vesz körül, és a várfal mentén teljesen körbejárható a terület. 

A várfal

Templomkert és a temető bejárata

Temető

Szent Péter és Pál templom, hátulról

A képeket válogatva fedeztem fel, hogy a mostani látogatás során viszonylag kevés képet készítettem, főleg olyat, amin nem látszódnak a barátaim, úgyhogy válogattam még egy keveset a tavaly nyáriakból, mikor először ott jártunk. Íme:

Aki pedig kedvet kapott egy kis prágai kiránduláshoz, az a Prága címke alatt elolvashatja a kapcsolódó bejegyzéseket. :)

Tanuljunk svédül...

Régen írtam a svéd nyelvben mutatott előrehaladásomról ;) hát nem a fenti videó segített sokat, de hogy feldobta a kedvemet, mikor már nagyon elegem volt, az is biztos... Persze egyes hírek szerint ;) a Youtube-ról mindent meg lehet tanulni, hát nem tudom :) A nyelvet igyekszem használni a mindennapokban és mivel itt segítőkészek és kedvesek a népek, mindig segítenek, kijavítanak. 

Egyszer - mikor épp nagyon menőnek/bátornak gondoltam magamat - bementem az egyik gyors sushi-étterembe (itt nem a kínai gyorséttermek a jellemzőek, hanem a sushizók, szerencsére!) és kértem elvitelre egy 10 darabos boxot, hogy jó lesz vacsorára. A nő kérdezett valamit, aminek biztosan köze volt a miso-leveshez is, mert két adagot is becsomagolt, de valami máshoz is, amire csak itthon jöttem rá... Arra volt kíváncsi, hogy csípős legyen-e a vacsorám, én pedig lelkesen mondtam, hogy 'Ja' és bólogattam hozzá...Tehát minden extra csípős volt, és a biztonság kedvéért gazdagon megszórták chiliporral. Vacsora közben sírva röhögtem magamon. Hát itt tart most az én svéd-tudásom :)))

Mivel rég volt kajás kép a blogon, ezért itt van a pénteki vacsoránk, ami sushi volt - nyilván...

További képek a szomszédokról...

Ahogy itt ígértem, vannak még szomszédok, akikről nem számoltam be...

Báránygyerek

Pávarészlet

Páva oldalról

Páva hátulról...

Páva másik oldalról...

Ő nem szomszéd, vendég volt, csak szegény kifáradt...

 A képeket válogatva rájöttem, hogy még mindig nincs meg a teljes állatfarm, szóval kénytelen leszek megint kimenni a parkba... Még szerencse, hogy érkezett időközben egy újabb vendég, akinek úgyis meg kell mutatni, hogy a Slottskogen milyen jó hely...

A szerencsés látogatók pedig ilyet kapnak uzsonnára:

Midsommar

Ez is egy jó régi élményünk lesz, de mit csináljak, ha egyszer olyan sok minden történik velünk ;) meg időnként lusta vagyok, hogy írjak. (Bár mostanában megszállt az ihlet, gyártom is szorgalmasan a bejegyzéseket...)

A nyári napforduló ünneplése itt legalább akkor esemény, mit a karácsony, csak ezt közösségi szinten űzik... Az év leghosszabb napja június 21., tehát tulajdonképpen a fényt ünneplik és örülnek a legrövidebb éjszakának, de magát az ünnepet mindig a legközelebbi szombatra teszik, illetve az előző nap is már része, amit sok cégnél részben vagy egészben kiadnak szabadságként. 

Sajnos idén nem volt részünk benne teljes körűen, mert nem volt aki meginvitáljon a svédek szerint is "furcsa szagú" ünnepi heringjére és az epertortára. Ez a videó részletesen bemutatja a szokásokat, érdemes megnézni:

Teljes egészében mi sem maradtunk ki a buliból, ugyanis napközben elsétáltunk a város központjában lévő parkba és figyeltük az előkészületeket, mindenki kipakolt a piknikre.

Mindenki piknikezik a parkban...

Igazi vagy hamis virágok?

Készül a koszorú...

A hagyomány szerint hétféle vadvirágból kell koszorút fonni és azzal a fejükön töltik a délutánt, majd ezt a párna alá téve a lányok megálmodják a jövendőbelijüket.

Midsommar pole, amit népdalokat énekelve körbetáncolnak

Koszorús lány I.

Koszorús lány II.

Új koszorú kéne...

Népviseletben jönnek sokan

...egymást fotózzák..

Jött az eső...

Cuki I. 

Cuki II.

Jött az eső, úgyhogy mi nem vártuk meg a körtáncot, majd jövőre :))